Megérkezett az ősz, a napsütéstől nem kell teljesen búcsút vennünk, ám a hűvösebb időjárás kiváló alkalom a kutyás sportok elkezdéséhez, ha szeretnénk valamilyen közös mozgásformába belevágni kedvencünkkel. De hogyan fogjunk hozzá? És milyen lehetőségeink vannak? Mire kell odafigyelnünk? A Dogmopolite-nál megválaszoljuk a felmerülő kérdéseket!
A kutyával végezhető sportokat alapvetően két kategóriába lehet csoportosítani, mondja Szalontai Gréta, a kutyapanziókat és -napköziket működtető Dogmopolite munkatársa, kutyakiképző.
Egyfelől vannak az erőnléti ágak, tehát amikor fogjuk magunkat, és egyszerűen elmegyünk futni, kerékpározni, rollerezni, túrázni a kedvencünkkel. Más országokban szánkó- és síhúzásra is van lehetőség, Magyarországon viszont az időjárási adottságok ezekhez nem a legmegfelelőbbek. Gréta hangsúlyozza, ezen egyszerű mozgásformákhoz nem kell különösebb képzettség, de nem árt, ha az eb jól irányítható.
A másik halmaz, amikor a kutyát nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is le szeretnénk terhelni. Legjobb példa erre az agility, illetve annak izületkímélő változata, a hoopers, amikor különböző akadályokat (léc átugrása, pallóra való fel és lejövetel, kúszás stb.) kell leküzdenie. Ha inkább a keresés izgat bennünket, akkor választhatjuk a mantrailinget, amikor erdőn, mezőn, városban egy „eltűnt” embert kell felkutatni. Nagyon hasonló elfoglaltság a nosework, annyi a különbség, hogy az állatnak gyakorlópályán szag alapján dobozba elrejtett tárgyakat kell megtalálnia.
Folytatva a sort, a kontrollt is gyakorolhatjuk, erre jó lehet az IGP (nemzetközi munkakutya sport), vagy az obedience is, ami egy engedelmességi sportág. De ezek komoly elköteleződést igényelnek: ha eredményesek akarunk lenni, akkor rendszeresen, heti többször járnunk kell iskolába, és az előképzettségre is szükségünk lehet. Itt kell megemlíteni az őrző-védőt is, aminek lényege, hogy a magas ösztön hőmérsékleten dolgozó kutyát kell megtanítani az önmegtartóztatásra, az engedélyezés figyelembevételére.
Vadász, terelő, őrző-védő
Ha nincs türelmünk elsajátítani egy új sportágat, csak mozogni szeretnénk, akkor is pár dolgot szem előtt kell tartanunk. Ilyen a fokozatosság, tehát ne terheljük le túlságosan a kutyánkat, vegyük figyelembe a fizikai képességét. Egyes fajták (husky, malamut) 80-100 kilométert is képesek megtenni nagy sebességgel naponta, de egy francia bulldogtól két kilométert sem lehet elvárni.
Szintén fontos hangsúlyozni, hogy ugyan a fiatal kutyák energikusabbak, de mielőtt elnyerik a teljes méretüket, komoly károkat, például ízületi problémákat okozhat a túlterhelés. Egyes fajták csak 2-3 év alatt érik el ezt az állapotot, ezért mindenképpen tájékozódjunk, mielőtt valamibe belevágunk.
Ha vadászkutyánk van (vizsla, labrador, beagle stb.), akkor neki a keresős sportok lehetnek az izgalmasak, mint az említett mantrailing vagy nosework. Ne féljünk tőle, hogy ezek nem lesznek elegendőek nekik, mert nemcsak mentálisan, hanem fizikálisan is megterhelőek.
Az agilis, vékonyabb terelőkutyák (például a border collie), számára az agility és társai lehetnek az ideálisak. Nekik fontos, hogy ne csak feladatot kapjanak, hanem a nagytávú mozgásra is legyen lehetőségük, miközben irányítják őket. És vannak tipikus őrző-védő fajták (juhászkutyák, akita stb.).
Melegítés, nyújtás
A nagyvárosokban és a fővárosi agglomerációban több kutyaiskola és egyesület is működik, melyek jellemzően kiemelten egy-két sportággal foglalkoznak. Ezért érdemes lehet célzottan keresgélni attól függőn, mi keltette fel az érdeklődésüket. Ha a közösségi élményt keressük, akkor erre is biztosan lesz lehetőségünk, ugyanis általában a pályára egy-egy sportoló megy fel, és addig a széleken lehet beszélgetni, barátkozni.
Fontos a bemelegítés, nyújtás és a levezetés, a kutyák izmai fiziológiaiag hasonlóan működnek, mint az embereké. A technikákat videók segítségével is elsajátíthatjuk, de a kutyaiskolákban is megtanítják az edzők. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy legyünk tekintettel az egyéni adottságokra, egy nehezebb testalkatú kutya nem fogja élvezni az ugrabugrálást, egy rövidlábú pedig a hosszú távok lefutását.
A kutyás sport nem veszélytelen, lehetnek sérülések akár csak egy rossz mozdulattól is, ezért legyünk mindig körültekintőek. Az őrző-védő esetében ez hatványozottan igaz, ugyanis a felspanolt kutya nagyokat ugrik, harap, az esésnek nagyobb a lehetősége.
Gréta több sportágat is kipróbált. Egy időben rendszeresen futott kutyájával. Aktívan önkénteskedett egy menhelynél, a mukatársakkal elindultak egy kutyás futóversenyen is, amit úgy kell elképzelni, mint a spartan race-t, tehát amikor vízben, sárban kúsznak, akadályokon másznak át a versenyzők – mindezt kutyával. Agilityzett és hoopersezett is, és még őrző-védőzött is.
Ha nem fér bele a napodba, hogy külön sportolni járj kutyáddal, akkor a Dogmopolite kutyapanziókat és -napköziket neked találták ki: garantáltan lefárasztjuk kutyádat, mint szellemileg, mind fizikálisan. Megtalálsz bennünket Budán, Szentendrén, Szigetszentmiklóson és Debrecenben! Utóbbi helyszínünkön van lehetőség kipróbálni a hooperst! A részletekről itt tudsz tájékozódni.