Mentett kutyának lenni az egyik legklasszabb dolog a világon. Csak az oda elvezető út a nehéz.
Diónak minden esélye megvolt arra, hogy sanyarú sorsra jusson. Hamar megtanulta, hogy – ahogy azt Virág elvtárs mondta igen szépen – az élet nem habos torta. Magyar vizslaként szaporítónál látta meg a napvilágot, ezért hiába első sejtjétől az utolsóig a fajtája génjeit hordozza, törzskönyv híján az oltási könyvébe odabiggyesztik a fajtaleírásnál a j betűt, azaz ő csak jellegű kutya.
Ez lett volna a legkevesebb, egy kutya ezt még elviseli valahogy. Pár hetes volt, amikor a szaporító eltávozott az élők sorából. Helyi erők vették magához egy tesójával együtt. Pár hetet sötét csirkeólban töltöttek, majd magához vette őket egy vadász, aki egy évvel később laza csuklómozdulattal lepasszolta a két kutyát, mert nem állták a vadat.
Forrás: index.hu